Egy magyar dal Előd hibátlan remixében, ragyogóan eltalált fátyolos-melankólikus hangulattal.

 2005.

A nyak-váll-hátfájásom ellen nem 100%-ig vált be az ignorációs kocogókúra. A tegnap reggeli próbálkozáskor 20 perc után szédülés kapott el, ami nem csak megállásra kényszerített: le kellett üljek a fűre 5-10 percre, hogy összeszedjem magam.

Ettől kellőképp megijedtem, és elmentem dokihoz. Egy injekcióval elmúlasztották az 1 hete tartó fájdalmakat, ami átütő érzés volt. (Plusz kaptam pirulákat meg kencét.)

Hétvége TiszaTó, viszek futócumót.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.