Belátom, a nyuszival folytatott ádáz küzdelem eléggé lekötötte az energiáinkat, és a bloggolás kicsit háttérbe szorult. Cserébe íme egy gyöngyszem, 2005-ből:
 

 2005.

Lyrics:
No one cares, for no one cares. [x4]

(vicces)

Akartam volna még pár magvas gondolatot írni Vendex-ről, de sajnos semmit nem találtam róla a neten, úgyhogy nem maradt más, mint a dal mélyenszántó szövege :-)

Futásügyileg kezdek rákapni a fartlek edzésre (gyors és lassabb szakaszok váltakozva), merthogy ennek megvan az az előnye, hogy rövidebb távon is (kb. 10km) kellemesen el lehet fáradni, de még anékül, hogy szarrá hajtanám magam. Persze nem tudományosan csinálom, inkább a saját fejem után, meg az alapján, amit itt-ott összeolvostam róla a neten (don't try this at home). Időben sokkal kedvezőbb, és lehet villantani a járókelőknek, hogy kocogásból egyszercsak "kilősz" 5 perces kilométerekkel (ez nálam még kilövésnek számít :-). Vasárnap voltunk családdal budai hegyekven, ott is sikerült menni pár km-t. Sajnos Jolinak fáj a térde - lehet, hogy az új (b@szottdrága) futócipőtől - ezért ő csak pár métert futott. Este meg még N.T-vel is gyorsan futottunk bő 8 km-t a patakparton, merthogy, hétfőn szar idő lesz, és akkor nem lehet. Az lett. Nem lehetett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.