(baszki, elveszett a félig megírt bejegyzés)

Schiller-t a Jette von Roth-tal megalkotott "Der Tag ... du bist erwacht" óta szeretjük, alább pedig a másik kedvencem tőle: 

 2001.

Az egész úgy kezdődött, hogy - bármilyen ramaty, energiahiányos állopatba is kerültem a hét végére -, péntek reggel elhatároztam: ha egy mód van rá, délután tolok egy könnyű, 8-10 km-es futást. Öt óra körül indultam, s bár kissé szenvedősre sikerült (6:20/km), a vége mégis 15 km lett (plusz megcsodálhattam a Sashalmi kiserdő, gyönyörű, zsenge-zöld gyeptakaróját is!). Továbbá a jobb sarkamra generálódott egy jó kis vízhólyag, ahol a bütyköm szétcincálta a cipőt. Szóval a cipő megérett a cserére, nem is beszélve az eddig belerakott 1500 km-ről.
Köszönhetően a péteki menetnek, nem rángatózott egész szombat délelőtt a lábam, hogy futni kéne, így pár hét vetyengés után sikerült eljutni a kedvenc futóccuccboltomba. Magammal vittem a régi cipőt, merthogy a nagyokosok azt állítják, hogy annak kopásaiból a szakavatott futócipőboltosok mindenféle tudományos következtetések levonása után a legtökéletesebb "topánt" ajánlják az embernek. Bár az eladók nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, nem mondhatnám, hogy túlanlizálták volna a régi cipőt, inkább valami ilyesmi volt: "nagyszerű, itt a régi cipő ... szóval ez bevált ... aha, Grid Trigon 4 Ride, akkor annak az utóda a Progrid Trigon 5 Ride ... az itt van ... látom 7,5-es volt, akkor hozhatok a méretből?". Szóval kb. a tipust meg a méretet nézte meg, oszt annyi.
A 7,5-es kicsinek tűnt, ezért kikértem egy 8-ast, ami eléggé kényelmes volt, igazából sokkal kényelmesebb, a lábfejnél meg sokkal tágasabb mint a régi (az sokkal szorosabb volt: felpróbáltam abból is egy újat és a régit is). Rövid gondolkodás után, bár kicsit tartok a tágasságától (hogy mozogni, dörgölődni fog benne a lábam) az újabb modell mellett dontottem, ami egy nehéz döntés volt, mert vagy 5k Ft-tal még drágább is volt a régi modellnél.
Azóta délután megvolt az első 4 km-es ismerkedő futás (a fiammal együtt), és egyelőre úgy tűnik, szeretni fogjuk egymást (azaz nem mozgott benne túlzottan a lábam).

Bónuszként említhető, hogy a feleségemnek is vettünk egy futócipőt, tehát még az sem kizárt, hogy indőnként tényleg futni fog :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.